Az Andújar kés egy klasszikus példája a spanyol késhagyománynak, amely mélyen gyökerezik a mediterrán kultúrában. Az Andújar kések nevüket az andalúziai Andújar városáról kapták, amely híres volt kézműves fémműveseiről. Bár nem minden kés ott készül, a név a stílusra utal. A pengéjük általában rozsdamentes acélból készül, míg a nyél lehet réz, fa vagy csont berakással. A dizájn gyakran díszes, tükrözve a spanyol kézművesség esztétikáját. Ezek a kések gyakran a navaja típusba tartoznak – ez egy hagyományos spanyol zsebkés, amelyet eredetileg önvédelemre és mindennapi használatra terveztek. A navaja kések a 17–18. században váltak népszerűvé Spanyolországban, amikor a kardviselés jogát korlátozták, és az emberek kisebb, rejtett fegyvereket kezdtek használni. A stílusuk hatással volt más európai késekre is, például a híres francia Laguiole késekre, amelyek részben a spanyol navaja formavilágából merítettek ihletet.